HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

2017. július. 14.-16.

PALYAZATOK

 

TENISZPÁLYA BÉRLÉSE

INFO

Numarul unic pentru

apeluri de urgenta este 112

112

 

Visitors Counter

521963
Today
Yesterday
This Week
Last Week
This Month
Last Month
All days
526
193
3113
513348
7534
12475
521963

Your IP: 54.162.241.40
Server Time: 2017-11-18 21:37:07

Facebook Like Box

 Kovászna megye északnyugati részén helyezkedik el a nevét viselő Kárpátközi medence központjában, 44 km távolságra Sepsiszentgyörgytől, a Bárót vize két partján. A térség tájjellegű megjelölése Erdővidék. Északról a Dél-Hargita, kelet felől a Baróti-hegység, nyugatról pedig a Persányi-hegység határolják.

  Vasúlállomása a 6 km-re fekvő Ágostonfalva. Bárótot 1968-ban, Kovászna megye megalakulásakor emelték városi rangra. Közigazgatása alá tartozik a tőle keleti irányban 5 km-re fekvő Bibarcfalva és az innen 5 km-re fekvő Bodos. Északnyugali irányban ugyancsak ide tartozik Felsőrákos és déli irányban Köpec valamint Miklósvár. Utóbbiak 7-, 7- és 10 km-re vannak Baróttól. A város mai területén végzett régészeti kutatások bronz- és vaskori leleteket tártak fel, primitív vasolvasztó kemencét. Ismertek a római kor maradványai is. ltt vezetett át egy római út Alcsík vidékére. Bibarcfalván láthatóak még a koraközépkori Tiborcz-, Felsőrákoson Réka királyné várának romjai. Barát első írásos említése 1224-ből való (Borath), II. Endre adományleveléből származik, 780-dik évfordulóját 2004-ben ünnepeltek. Miklósvár 1211-ből Castrum Sanct Nicoli formában.

  Bibarcfalva Byborcht 1332-ből, Felsőrákos (Rakusl 1417-ből, Köpec, a régi bányászfalu (Keopeoczlés Bodos (Bodos) pedig 1459-ből ismertek. Bárótnak az 1567-es összeírásában 73 kaput jegyeztek fel. Vásáros jogát Bethlen Gábor adta. 1658-ban tatárbetörés pusztította a környéket, 1660-ban határában zajlott le a csemeréli csata. Mária Terézia idejében Bárót állomásozó helye volt a Székely huszárezrednek és a II. Székely gyalogezred egy-egy századának. Történetének legdícsőségesebb korszaka az 1848-as magyar szabadságharc és az övédelmi harcban való részvétele. Bárót, Felsőrákos és Köpec határában bontakozott ki az az emlékezetes csata, melynek eredményeként történt Köpec felégetése, 51 védtelen lakos legyilkolása.

  Kézműipara-céhrendszere - későn - a XIX.században fejlődött ki. Lakosai mezőgazdaságból, állattenyésztésből, fakiter-melésből, bányászkodásból éltek. Volt szesz-, gyufa-, faszeg- és túrógyára. 1832-től itt, 1872-től pedig Köpec határában nyitottak szénbányákat. Gazdag a vidék bányászati története. Kisebb szénbányák működtek Bodosban és Felsőrákoson. Ma Bárót Erdővidék gazdasági és közművelődési központja. Szenet, kavicsot és homokot bányásznak Felsőrákoson, faipar, gumifeldolgozás, tejipar működik Baráton.

  A szénbányák már nem működnek. Ásványvizet palackoznak Bibarcfalván („Bibco"), vágóhíd működik Miklósváron. Bárót város lakossága a 2002-es népszámlálás tükrében 9670 fő. Ebből 1130 Köpec, 893 Felsőrákos, 775 Bibarcfalva, 512 Miklósvár és 446 Bodos lakosainak száma. Bárót településen 5914-en élnek. Nemzetiségi összetételét tekintve 95,87% magyar, 3,11% román, 0,87% roma, 0,10% német, 0,05% más nemzetiség. Bárót és a néhány hozzátartozó település nemcsak gazdasági, hanem művelődési-, művelődéstörténeti- és oktatási szempontból is jelentős. Bárót a múltban és jelenben is nyomdával rendelkezik.

  Itt jelenik meg az Erdövidék hetilap és az Erdővidéki Lapok időszakos folyóirat. Volt kaszinója, olvasó egylete, korcsolyapályája, színjátszó mozgalma. Köpecen már 1880-ban közművelődési egylet működött. A Baróti Szabó Dávid iskolaközpont Erdővidék jeles tanintézete. Köpecen I-VIII. osztályos iskolák működnek, Baróton Művelődési Ház. Természeti értékeinél és emberkéz alkotta humán értékeinél fogva a vidék a tur¬izmusban is érdekelt. A vidéken sok a kövületlelőhely (Bodos, Bibarcfalva, Bárót, Köpec, Miklósvár). Elszórva borvízforrások törnek fel a földből. Felsőrákoson - egyedül a magyar nyelvterületen - egy sziklához kapcsolja a szájhagyomány Attila király feleségének, Réka királyasszonynak a sírját. A baráti Nagyerdőben él a ritka a turbánli-óliom és a kisaszszonypapucs.

  Műemléknek nyilvánították a baráti barokk római katolikus erődített templomot, az 1755-ben épült barokk Kisasszony-kápolnát, a bibarcfalvi Szent László-falfestményt őrző református templomot, a köpeci kazettás mennyezetű református templo-mot (1767), a miklósvári reneszánsz-klasszicista Kálnoky-kastélyt. Ezek megtekintését könnyítik meg a baróti, bibarcfalvi panziók és Miklósvár korszerű, minden igényeket kielégítő vendégfogadó-hálózata.  








Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma