HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

2017. július. 14.-16.

PALYAZATOK

 

TENISZPÁLYA BÉRLÉSE

INFO

Numarul unic pentru

apeluri de urgenta este 112

112

 

GHID EXPLICATIV Pentru elaborarea și implementarea unitară a procedurii de sistem privind comunicarea din oficiu a informațiilor de interes public în format standardizat și deschis și asigurarea transparenței decizionale (.pdf/.doc)

 PROCEDURĂ DE SISTEM (.pdf/.doc)

sisopp

Visitors Counter

793826
Today
Yesterday
This Week
Last Week
This Month
Last Month
All days
281
254
915
788021
6340
10623
793826

Your IP: 18.207.136.184
Server Time: 2019-09-18 21:25:35

Facebook Like Box

 Kovászna megye északnyugati részén helyezkedik el a nevét viselő Kárpátközi medence központjában, 44 km távolságra Sepsiszentgyörgytől, a Bárót vize két partján. A térség tájjellegű megjelölése Erdővidék. Északról a Dél-Hargita, kelet felől a Baróti-hegység, nyugatról pedig a Persányi-hegység határolják.

  Vasúlállomása a 6 km-re fekvő Ágostonfalva. Bárótot 1968-ban, Kovászna megye megalakulásakor emelték városi rangra. Közigazgatása alá tartozik a tőle keleti irányban 5 km-re fekvő Bibarcfalva és az innen 5 km-re fekvő Bodos. Északnyugali irányban ugyancsak ide tartozik Felsőrákos és déli irányban Köpec valamint Miklósvár. Utóbbiak 7-, 7- és 10 km-re vannak Baróttól. A város mai területén végzett régészeti kutatások bronz- és vaskori leleteket tártak fel, primitív vasolvasztó kemencét. Ismertek a római kor maradványai is. ltt vezetett át egy római út Alcsík vidékére. Bibarcfalván láthatóak még a koraközépkori Tiborcz-, Felsőrákoson Réka királyné várának romjai. Barát első írásos említése 1224-ből való (Borath), II. Endre adományleveléből származik, 780-dik évfordulóját 2004-ben ünnepeltek. Miklósvár 1211-ből Castrum Sanct Nicoli formában.

  Bibarcfalva Byborcht 1332-ből, Felsőrákos (Rakusl 1417-ből, Köpec, a régi bányászfalu (Keopeoczlés Bodos (Bodos) pedig 1459-ből ismertek. Bárótnak az 1567-es összeírásában 73 kaput jegyeztek fel. Vásáros jogát Bethlen Gábor adta. 1658-ban tatárbetörés pusztította a környéket, 1660-ban határában zajlott le a csemeréli csata. Mária Terézia idejében Bárót állomásozó helye volt a Székely huszárezrednek és a II. Székely gyalogezred egy-egy századának. Történetének legdícsőségesebb korszaka az 1848-as magyar szabadságharc és az övédelmi harcban való részvétele. Bárót, Felsőrákos és Köpec határában bontakozott ki az az emlékezetes csata, melynek eredményeként történt Köpec felégetése, 51 védtelen lakos legyilkolása.

  Kézműipara-céhrendszere - későn - a XIX.században fejlődött ki. Lakosai mezőgazdaságból, állattenyésztésből, fakiter-melésből, bányászkodásból éltek. Volt szesz-, gyufa-, faszeg- és túrógyára. 1832-től itt, 1872-től pedig Köpec határában nyitottak szénbányákat. Gazdag a vidék bányászati története. Kisebb szénbányák működtek Bodosban és Felsőrákoson. Ma Bárót Erdővidék gazdasági és közművelődési központja. Szenet, kavicsot és homokot bányásznak Felsőrákoson, faipar, gumifeldolgozás, tejipar működik Baráton.

  A szénbányák már nem működnek. Ásványvizet palackoznak Bibarcfalván („Bibco"), vágóhíd működik Miklósváron. Bárót város lakossága a 2002-es népszámlálás tükrében 9670 fő. Ebből 1130 Köpec, 893 Felsőrákos, 775 Bibarcfalva, 512 Miklósvár és 446 Bodos lakosainak száma. Bárót településen 5914-en élnek. Nemzetiségi összetételét tekintve 95,87% magyar, 3,11% román, 0,87% roma, 0,10% német, 0,05% más nemzetiség. Bárót és a néhány hozzátartozó település nemcsak gazdasági, hanem művelődési-, művelődéstörténeti- és oktatási szempontból is jelentős. Bárót a múltban és jelenben is nyomdával rendelkezik.

  Itt jelenik meg az Erdövidék hetilap és az Erdővidéki Lapok időszakos folyóirat. Volt kaszinója, olvasó egylete, korcsolyapályája, színjátszó mozgalma. Köpecen már 1880-ban közművelődési egylet működött. A Baróti Szabó Dávid iskolaközpont Erdővidék jeles tanintézete. Köpecen I-VIII. osztályos iskolák működnek, Baróton Művelődési Ház. Természeti értékeinél és emberkéz alkotta humán értékeinél fogva a vidék a tur¬izmusban is érdekelt. A vidéken sok a kövületlelőhely (Bodos, Bibarcfalva, Bárót, Köpec, Miklósvár). Elszórva borvízforrások törnek fel a földből. Felsőrákoson - egyedül a magyar nyelvterületen - egy sziklához kapcsolja a szájhagyomány Attila király feleségének, Réka királyasszonynak a sírját. A baráti Nagyerdőben él a ritka a turbánli-óliom és a kisaszszonypapucs.

  Műemléknek nyilvánították a baráti barokk római katolikus erődített templomot, az 1755-ben épült barokk Kisasszony-kápolnát, a bibarcfalvi Szent László-falfestményt őrző református templomot, a köpeci kazettás mennyezetű református templo-mot (1767), a miklósvári reneszánsz-klasszicista Kálnoky-kastélyt. Ezek megtekintését könnyítik meg a baróti, bibarcfalvi panziók és Miklósvár korszerű, minden igényeket kielégítő vendégfogadó-hálózata.  








Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma