HungarianMagyarRomanianRoEnglish (UK)

2017. július. 14.-16.

PALYAZATOK

 

TENISZPÁLYA BÉRLÉSE

INFO

Numarul unic pentru

apeluri de urgenta este 112

112

 

Visitors Counter

477787
Today
Yesterday
This Week
Last Week
This Month
Last Month
All days
125
360
2941
471175
12013
14375
477787

Your IP: 54.225.18.67
Server Time: 2017-07-28 01:40:55

Facebook Like Box

 Barót város az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

barot_1.jpgbarot_2.jpgbarot_3.jpgbarot_4.jpgbarot_5.jpgbarot_6.jpg

 Közúton Sepsiszentgyörgy ill. Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, és Brassó ill. Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó-Segesvár vonalon található, 4 kilométerre lévő, Ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.

Nevének eredete

 A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza. A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között.

 Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek a Heydte által vezetett császári csapatokra. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott. Városi rangra 1968-ban emelkedett. [5] Gazdaság [szerkesztés] 1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak.

Látnivalók

 Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll. A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült. A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel. Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült. Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült. Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.








Creative Web Solutions
All Rights Reserved

 

Partnerünk: erdely.ma