Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Barót város az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

 Közúton Sepsiszentgyörgy ill. Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, és Brassó ill. Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó-Segesvár vonalon található, 4 kilométerre lévő, Ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.

Nevének eredete

 A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza. A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között.

 Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek a Heydte által vezetett császári csapatokra. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott. Városi rangra 1968-ban emelkedett. [5] Gazdaság [szerkesztés] 1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak.

Látnivalók

 Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll. A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült. A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel. Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült. Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült. Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.


A város mai területén végzett régészeti kutatások bronz- és vaskori leleteket tártak fel, primitív vasolvasztó kemencét. Ismertek a római kor maradványai is. ltt vezetett át egy római út Alcsík vidékére. Bibarcfalván láthatóak még a koraközépkori Tiborcz-, Felsőrákoson Réka királyné várának romjai. Barát első írásos említése 1224-ből való (Borath), II. Endre adományleveléből származik, 780-dik évfordulóját 2004-ben ünnepeltek. Miklósvár 1211-ből Castrum Sanct Nicoli formában.

  Bibarcfalva Byborcht 1332-ből, Felsőrákos (Rakusl 1417-ből, Köpec, a régi bányászfalu (Keopeoczlés Bodos (Bodos) pedig 1459-ből ismertek. Bárótnak az 1567-es összeírásában 73 kaput jegyeztek fel. Vásáros jogát Bethlen Gábor adta. 1658-ban tatárbetörés pusztította a környéket, 1660-ban határában zajlott le a csemeréli csata. Mária Terézia idejében Bárót állomásozó helye volt a Székely huszárezrednek és a II. Székely gyalogezred egy-egy századának. Történetének legdícsőségesebb korszaka az 1848-as magyar szabadságharc és az övédelmi harcban való részvétele. Bárót, Felsőrákos és Köpec határában bontakozott ki az az emlékezetes csata, melynek eredményeként történt Köpec felégetése, 51 védtelen lakos legyilkolása.

  Kézműipara-céhrendszere - későn - a XIX.században fejlődött ki. Lakosai mezőgazdaságból, állattenyésztésből, fakiter-melésből, bányászkodásból éltek. Volt szesz-, gyufa-, faszeg- és túrógyára. 1832-től itt, 1872-től pedig Köpec határában nyitottak szénbányákat. Gazdag a vidék bányászati története. Kisebb szénbányák működtek Bodosban és Felsőrákoson. Ma Bárót Erdővidék gazdasági és közművelődési központja. Szenet, kavicsot és homokot bányásznak Felsőrákoson, faipar, gumifeldolgozás, tejipar működik Baráton.

  A szénbányák már nem működnek. Ásványvizet palackoznak Bibarcfalván („Bibco"), vágóhíd működik Miklósváron. Bárót város lakossága a 2002-es népszámlálás tükrében 9670 fő. Ebből 1130 Köpec, 893 Felsőrákos, 775 Bibarcfalva, 512 Miklósvár és 446 Bodos lakosainak száma. Bárót településen 5914-en élnek. Nemzetiségi összetételét tekintve 95,87% magyar, 3,11% román, 0,87% roma, 0,10% német, 0,05% más nemzetiség. Bárót és a néhány hozzátartozó település nemcsak gazdasági, hanem művelődési-, művelődéstörténeti- és oktatási szempontból is jelentős. Bárót a múltban és jelenben is nyomdával rendelkezik.

  Itt jelenik meg az Erdövidék hetilap és az Erdővidéki Lapok időszakos folyóirat. Volt kaszinója, olvasó egylete, korcsolyapályája, színjátszó mozgalma. Köpecen már 1880-ban közművelődési egylet működött. A Baróti Szabó Dávid iskolaközpont Erdővidék jeles tanintézete. Köpecen I-VIII. osztályos iskolák működnek, Baróton Művelődési Ház. Természeti értékeinél és emberkéz alkotta humán értékeinél fogva a vidék a tur¬izmusban is érdekelt. A vidéken sok a kövületlelőhely (Bodos, Bibarcfalva, Bárót, Köpec, Miklósvár). Elszórva borvízforrások törnek fel a földből. Felsőrákoson - egyedül a magyar nyelvterületen - egy sziklához kapcsolja a szájhagyomány Attila király feleségének, Réka királyasszonynak a sírját. A baráti Nagyerdőben él a ritka a turbánli-óliom és a kisaszszonypapucs.

  Műemléknek nyilvánították a baráti barokk római katolikus erődített templomot, az 1755-ben épült barokk Kisasszony-kápolnát, a bibarcfalvi Szent László-falfestményt őrző református templomot, a köpeci kazettás mennyezetű református templo-mot (1767), a miklósvári reneszánsz-klasszicista Kálnoky-kastélyt. Ezek megtekintését könnyítik meg a baróti, bibarcfalvi panziók és Miklósvár korszerű, minden igényeket kielégítő vendégfogadó-hálózata. 

 

Search

Language