Bibarcfalva
A Várbükk alatt fekvő, borvizeiről híres település közigazgatásilag Baróthoz tartozik. Kútvizet aligha isznak a helybeliek, hiszen a főút mentén, az egykori Baross-forrás telepe, a borvíztöltöde régebbi épülete előtt szinte állandóan folyik a vasas-szénsavas borvíz.
Alszeg és Felszeg között a Szent László-legenda részleteit ábrázoló falfestményt őrző református templom a határ. A templom előterében állnak Bibarcfalva hőseinek emlékművei. Az egykori országzászló talapzatot a Makk-féle összeesküvés három helybeli áldozatának emlékművévé alakították. Bartalis Ferencet 1854-ben Sepsiszentgyörgyön, Bertalan Lászlót és Benedek Dánielt a marosvásárhelyi Postaréten végezték ki. A temetőben nyugszik Borbáth László (1814--1898) negyvennyolcas honvéd százados.
A templom mögötti domboldalt 1896-ban, a millenim tiszteletére ültették be fákkal. Az iskola is a honfoglalás ezeréves évfordulója tiszteletére épült. Bibarcfalva határában őskori telephely nyomai és a Tiborc vára néven ismert középkori vár romjai találhatók.
A falu ifjúsága minden évben megrendezi a szüreti mulatságot, melyet lovas-szekeres ünnepi felvonulás előz meg.
Bodos
Olyan, mint a bodosi szekér – mondták még száz esztendeje Háromszéken az olcsó és rossz holmiról. Akkor e falu lakóinak többsége szekérkészítéssel foglalkozott. A bodosiak fakó (vasalás nélküli) szekerei olcsók voltak, de nem is tartottak sokáig. Ma a faluban szekérkészítéssel senki sem foglalkozik.
Bodos mai református temploma 1794-ben épült, a parókia és az imaterem Kós Károly tervei szerint 1929—30-ban. A település északi peremén egy orthodox templom áll.
Budai József (1851--1939) neves pomológus szülőhelye ez a falu. Nevéhez 138 új gyümölcsfajta kikisérletezése fűződik. A legismertebb általa nemesített almafajta a Budai Domokos, melynek pusztulóban lévő alanyfája még megtalálható a faluban. Az ő nevéhez fűződik a Miskolci Növénynemesítő Intézet alapítása.
Itt született Egyed Ákos (1929) történelemtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Felsőrákos
Baróttól nyugatra, az Olt felé siető Kormos vize és a Rika patak találkozási pontjánál fekszik Felsőrákos. Ez a báró Daniel család birtokán létrejött település a magyar közigazgatásban előbb Fehér, majd Felső-Fehér vármegyéhez tartozott, 1876-ban Háromszék vármegyéhez csatolták. Egykor a Háromszéket Udvarhelyszékkel összekötő út Felsőrákoson át vezetett.
A többségében unitáriusok által lakott település magas kőfallal övezett temploma középkori eredetű, mai alakját 1795-ben nyerte. A barokk elemekben gazdag épületben festett virágmotívumokkal díszített karzat és padozat található. Tornyának bejárata előtt az I. világháborús hősök emlékoszlopa áll.
Felsőrákos a színpompás női viseletének köszönhetően került be a néprajzi szakirodalomba. Féltve őrzött ruháikat ma már csak nagyobb ünnepekkor öltik magukra az asszonyok. A fiatalok főként a szüreti bált megelőző felvonuláskor veszik fel a „székely ruhát”.
A farsangi álarcosbál előtt rossz ruhákba öltözött, maszkírozott alakok –batyukák— járják a falut, és batyuikban ételt meg italt gyűjtenek, amit majd a bálban raknak az asztalra.
Érdemes kisétálni a régi temetőbe, ahol több mint harminc koporsó alakú sírkő (tumba) található.
A faluból északnyugat felé haladva nyílik a Rika völgye, ahol a legenda szerint Attila hun királynak a vára állott. Ebben lakott a felesége, Réka akinek a sírját jelöli a Rika köve.
Köpec
Az Olt folyó job partján, a Barótot Sepsiszentgyörggyel összekötő út mentén fekszik a szénbányászatról ismertté vált Köpec. Itt a szén ipari méretű kiaknázása 1873-ban, a Samu főtárna megnyitásávasl vette kezdetét. 1967-ig, a délköpeci szénmező utolsó bányájának bezárásáig az erdővidéki bányaipar központja Köpec és a tőle 2 km-re fekvő Köpecbánya volt.
Ezt követően Vargyas, Felsőrákos, Barót és Bodos határában nyitottak bányákat vagy kezdtek külszíni fejtésekbe, s a bányavállalat valamennyi központi intézményét Barótra költöztették és a két települést közigazgatásilag is a városhoz csatolták. Ezen a vidéken a szénbányászat 2006-ban szűnt meg, csupán Felsőrákos határában maradt meg a külszíni fejtés.
Az egykori bányaigazgató, Hoffmann Géza által építtetett kúria ma a falu elemi iskolája.
A középkori eredetű, majd gótikus stílusban átépített református templom Erdővidék értékes műemléke. Hajójának virágmintás kazettás mennyezetét oklándi Asztalos József készítette 1767-ben, előcsarnokának mennyezetére pedig 1926-ban a kiváló heraldikus, Keöpeczi Sebestyén József (1878--1964) festette meg a köpeci nemesi családok címereit. Ugyanő festette a karzat mellvédjére Bethlen Gábor, Bocskai István, Báthori István, II. Rákóczi Ferenc, Kemény János és Apafi Mihály fejedelemek címereit.
Szomorú történelmi esemény és egy háromszéki szólás kapcsolódik a faluhoz: 1848. december 9-én itt vesztettek csatát a székelyek. A császáriak ezt követően felgyújtották a falut és lakóinak egy részét lemészárolták. Erre utal a szólás, mely szerint baj van Köpecen. Pár nap múlva azonban fordult a kocka és december 13-án ugyancsak Köpec határában a székelyek arattak elsöprő győzelmet. A falu központjában és határában egy-egy 1848-as emlékmű áll.
Miklósvár
Nagyajta és Köpec között, az Olt jobb oldali teraszán fekszik az egykori Miklósvár fiúszék névadó települése. Nevében ősi várának emlékét őrzi. Ez a vár feltehetően a 14. században pusztult el. A legkorábban említett székelyföldi települések közé tartozik, 1211-ben a II. András által Barcaságba telepített német levagrend adománylevelében Indagines Nicolai néven szerepel.
Erdővidék római katolikus szigete ez a falu, hiszen szomszédai református és unitárius lakosú települések. A helybeli katolikusok életében nagy jelentőségű az Anna-napi templombúcsú és az úrnapi körmenet. Itt még él az eső eleibe (jégeső ellen) harangozás szokása, s ezért a szolgáltatásért a harangozó a gazdáktól ősszel gabonát kap.
Miklósvár a Kálnoky grófok ősi fészke. Emléküket nemcsak a felújítás alatt álló, 16. századi eredetű kastélyuk, hanem a temetőben lévő, Szent Anna tiszteletére emelt sírkápolnájuk is őrzi.
A 17. századtól kezdve a Kálnoky család több tagja is betöltötte az alkirálybírói tisztséget. Gróf Kálnoky Dénes (1814--1888) belső titkos tanácsos, 1847-ben Fehér megye főispánja, majd 1861-ben Háromszék választott királybírája volt. 1848-ban a jobbágyai megválasztották nemzetőr kapitánynak, 1849-ben a sepsiszentgyörgyi vonal parancsnoka lett.
Az 1989-es változások után a Kálnoky család ma élő tagja visszatért a faluba és sok külföldi vendéget ide vonzó vendégházakat működtet.
Miklósváron évi rendszerességgel gyakorolják a farsangtemetés szokását. Ilyenkor lovas, szekerén ülő és gyalogos maszkurák járják végig a falu utcáit. A cigányszekér után bölondkereket kötnek, melyre egy férfi és egy női ruhába öltöztetett szalmabábut erősítenek.
