Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

HATÁROZATOK

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

2016-2020 

Barót város tanácsának tagjai - Consilieri locali Primăria Baraolt

RMDSZ - UDMR :
1. Pál-Szilágyi Zoltán
2. Szakács László
3. Biró Béla-Dávid
4. Szabó Péter,
5. Kotecz József-Attila
6. Lázár Zoltán
7. Gáspár Eugen
8. Weithaler Walter
9. Molnár Orsolya
10. Fehér Zoltán-József
11. Incze István,
12. Ráduly László-Dezső
EMNP - PPMT :
13. Pál Levente,
14. Dimény László
Független jelölt - Candidat independent :
15. Nagy István

2012-2016 

Barót város tanácsának tagjai - Consilieri locali Primăria Baraolt

RMDSZ

1.Biró Béla-Dávid

2.Demeter Zoltán

3.Gál Károly

4.Kotecz József-Attila

5.Pál-Szilágyi Zoltán

6.Szabó Péter

7.Szakács László

8.Weithaler Walter

MPP

1.Keserű Sándor

2.Nagy István

3.Szilágyi Róbert-Sándor

4.Vass Csilla

EMNP

1.Antal Mihály

2.Kencse Sándor

3.Szép Béla

Attachments:
FileDescriptionFile size
Download this file (Audiente consilieri locali.pdf)Audiente consilieri locali.pdf 815 kB
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Barót város az egykori Miklósvár fiúszék, ma Erdővidék központja. Bibarcfalva, Bodos, Köpec, Miklósvár és Felsőrákos tartozik hozzá. Sepsiszentgyörgytől 48 km-re északnyugatra a Baróti-medence közepén fekszik. Áthalad rajta a Barót-patak.

 Közúton Sepsiszentgyörgy ill. Csíkszereda felől Mikóújfalunál a DJ 122-es számú megyei útra térve, és Brassó ill. Székelyudvarhely felől a DJ 131-es számú megyei úton érhető el. A városon nem halad át vasútvonal; a legközelebbi vasúti megálló a Brassó-Segesvár vonalon található, 4 kilométerre lévő, Ágostonfalvi vasútállomás. A legközelebbi repülőtér a várostól 150 km-re, Marosvásárhelyen található.

Nevének eredete

 A település nevét valószínűleg a honfoglaláskor itt letelepedett Barót nemzetségről kapta. A nemzetségnév a török boru aldi (= nyest) főnévre megy vissza. A baróti várat, amely valószínűleg a település határában állott római castrum maradványa lehetett, a középkorban Venczel várának hívták. A települést 1224-ben Boralt néven említik. A vár lábánál feküdt egykor Alsó- vagy Kisbarót. Felső- vagy Nagybarót pedig a Nagyerdő alatt feküdt. A római katolikus templom a 16. században épült. A települést 1658-ban a tatárok dúlták fel, 1709-ben a labancok kirabolták. 1802-ben a földrengés pusztított, melyben a templom is súlyosan megrongálódott és 1817-ben újjá kellett építeni. 1848. december 13-án döntő fontosságú csata zajlott Köpec és Felsőrákos között.

 Horváth Ignác és Gál Sándor vezette székelyek óriási vereséget mértek a Heydte által vezetett császári csapatokra. 1876-tól járási székhely. 1910-ben 2531 lakosa volt, 30 kivételével mind magyarok. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Mikósvári járásához tartozott. Városi rangra 1968-ban emelkedett. [5] Gazdaság [szerkesztés] 1873-tól üzemel lignitbányája. A Baróthoz kapcsolt települések (Bibarcfalva, Bodos, Felsőrákos, Köpec, Miklósvár) határában 1832-2007 között kül- és mélyműveléssel lignitet fejtettek ki. Gazdag szénsavas ásványvíz tartalékai vannak.

Látnivalók

 Római katolikus templomát 1564-ben építették, majd 1690-ben barokk stílusban átépítették, szentélyét 1760 és 1767 között építették újjá. 1817-ben a földrengés következtében megrongálódott és ismét újjá kellett építeni. Erődített körfal övezi, tornya a déli oldalon nyíló bejárat felett áll. A várostól nyugatra levő Kisasszony kápolna 1755-ben épült. A református templom 1996-ban épült, elődje 1782 és 1833 között épült fel. Ortodox temploma 1950 és 1991 között épült. Unitárius temploma 1991 és 1995 között épült. Az Ágoston tagon is vannak romok. Orbán Balázs egy, a vár védelme alatt állt 1.-2. századi római települést tételezett fel itt.


A város mai területén végzett régészeti kutatások bronz- és vaskori leleteket tártak fel, primitív vasolvasztó kemencét. Ismertek a római kor maradványai is. ltt vezetett át egy római út Alcsík vidékére. Bibarcfalván láthatóak még a koraközépkori Tiborcz-, Felsőrákoson Réka királyné várának romjai. Barát első írásos említése 1224-ből való (Borath), II. Endre adományleveléből származik, 780-dik évfordulóját 2004-ben ünnepeltek. Miklósvár 1211-ből Castrum Sanct Nicoli formában.

  Bibarcfalva Byborcht 1332-ből, Felsőrákos (Rakusl 1417-ből, Köpec, a régi bányászfalu (Keopeoczlés Bodos (Bodos) pedig 1459-ből ismertek. Bárótnak az 1567-es összeírásában 73 kaput jegyeztek fel. Vásáros jogát Bethlen Gábor adta. 1658-ban tatárbetörés pusztította a környéket, 1660-ban határában zajlott le a csemeréli csata. Mária Terézia idejében Bárót állomásozó helye volt a Székely huszárezrednek és a II. Székely gyalogezred egy-egy századának. Történetének legdícsőségesebb korszaka az 1848-as magyar szabadságharc és az övédelmi harcban való részvétele. Bárót, Felsőrákos és Köpec határában bontakozott ki az az emlékezetes csata, melynek eredményeként történt Köpec felégetése, 51 védtelen lakos legyilkolása.

  Kézműipara-céhrendszere - későn - a XIX.században fejlődött ki. Lakosai mezőgazdaságból, állattenyésztésből, fakiter-melésből, bányászkodásból éltek. Volt szesz-, gyufa-, faszeg- és túrógyára. 1832-től itt, 1872-től pedig Köpec határában nyitottak szénbányákat. Gazdag a vidék bányászati története. Kisebb szénbányák működtek Bodosban és Felsőrákoson. Ma Bárót Erdővidék gazdasági és közművelődési központja. Szenet, kavicsot és homokot bányásznak Felsőrákoson, faipar, gumifeldolgozás, tejipar működik Baráton.

  A szénbányák már nem működnek. Ásványvizet palackoznak Bibarcfalván („Bibco"), vágóhíd működik Miklósváron. Bárót város lakossága a 2002-es népszámlálás tükrében 9670 fő. Ebből 1130 Köpec, 893 Felsőrákos, 775 Bibarcfalva, 512 Miklósvár és 446 Bodos lakosainak száma. Bárót településen 5914-en élnek. Nemzetiségi összetételét tekintve 95,87% magyar, 3,11% román, 0,87% roma, 0,10% német, 0,05% más nemzetiség. Bárót és a néhány hozzátartozó település nemcsak gazdasági, hanem művelődési-, művelődéstörténeti- és oktatási szempontból is jelentős. Bárót a múltban és jelenben is nyomdával rendelkezik.

  Itt jelenik meg az Erdövidék hetilap és az Erdővidéki Lapok időszakos folyóirat. Volt kaszinója, olvasó egylete, korcsolyapályája, színjátszó mozgalma. Köpecen már 1880-ban közművelődési egylet működött. A Baróti Szabó Dávid iskolaközpont Erdővidék jeles tanintézete. Köpecen I-VIII. osztályos iskolák működnek, Baróton Művelődési Ház. Természeti értékeinél és emberkéz alkotta humán értékeinél fogva a vidék a tur¬izmusban is érdekelt. A vidéken sok a kövületlelőhely (Bodos, Bibarcfalva, Bárót, Köpec, Miklósvár). Elszórva borvízforrások törnek fel a földből. Felsőrákoson - egyedül a magyar nyelvterületen - egy sziklához kapcsolja a szájhagyomány Attila király feleségének, Réka királyasszonynak a sírját. A baráti Nagyerdőben él a ritka a turbánli-óliom és a kisaszszonypapucs.

  Műemléknek nyilvánították a baráti barokk római katolikus erődített templomot, az 1755-ben épült barokk Kisasszony-kápolnát, a bibarcfalvi Szent László-falfestményt őrző református templomot, a köpeci kazettás mennyezetű református templo-mot (1767), a miklósvári reneszánsz-klasszicista Kálnoky-kastélyt. Ezek megtekintését könnyítik meg a baróti, bibarcfalvi panziók és Miklósvár korszerű, minden igényeket kielégítő vendégfogadó-hálózata. 

 
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

Zirc, Budafok-Tétény ( Budapest XXII.kerület ),

Szarvas, Dabas, Sarkad   -  Magyarország

Érmihályfalva   -  Románia

.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

.

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

The contact component provides a way to provide contact forms and information for your site or to create a complex directory that can be used for many different purposes. Help

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív

 Prima consemnare scrisă a oraşului datează din anul 1224 (Sorat/ijşi se află în hrisovul regelui Andrei al ll-lea, iar a 780-a aniversare ca şi oraş, a fost sărbătorită în anul 2004. Micloşoara este menţionată ca localitate în anul 1211, sub denumirea Castrum Sanct Nicoli, Biborţeni în anul 1332 sub numele de Byborch, Racoşul de Sus în anul 1417 sub denumirea de Rakus. Vechiul sat minier, Căpeni IKeopeoczj şi satul Bodoş (Bodos) sunt amintite pentru prima oară în anul 1459. După înregistrarea populaţiei din 1567, Baraolt număra 73 de porţi. Principele BethlenGâbor a acordat oraşului Baraolt, dreptul de a ţine târguri, în 1658 a avut loc invazia tătarilor iar în 1660s-a purtat lupta de la Câmpul Csemecareau pustiit acest ţinut, în timpul domniei împărătesei Măria Tereza, oraşul Baraolt a fost locul de staţionare a regimentului Husarilor Secui şi a regimentului al ll-lea al Secuilor Infanterişti. Revoluţia maghiară şi lupta pentru apărarea patriei din 1848 este evenimentul cel mai glorios din istoria Baraoltului.

  În hotarele Baraoltului, a Racoşului de Sus şi a Căpeniului, s-a desfăşurat bătălia în urma căreia satul Căpeni a fost incendiat şi 51 de localnici au fost ucişi. Manufacturile si sistemul breslelor s-au dezvoltat încă de la începutul secolului al XIX-lea. Locuitorii Baraoltului se ocupau cu agricultura, creşterea animalelor, exploatarea lemnului şi cu mineritul. Oraşul a avut o fabrică de spirt, una de brânzeturi, o fabrică de chibrite şi una de cuie de lemn. Primele mine de cărbune s-au deschis în Baraolt începând cu anul 1832, iar la Căpeni începând cu anul 1872. Istoria minieră a bazinului carbonifer Baraolt este foarte bogată. Mine mai mici de cărbune funcţionau şi în Bodoş şi în Racoşul de Sus. în zilele noastre, Baraoltul este centrul economic şi cultural al Ţinutului Păduros. Cărbunele, pietrişul, nisipul sunt exploatate la Racoşul de Sus, în Baraolt există unităţi de prelucrare a lemnului, a cauciucului şi a laptelui, la Biborţeni se îmbu-teliază apă minerală („Bibco") iar la Micloşoara funcţionează un abator. Populaţia oraşului Baraolt, conform datelor recensământului din anul 2002, era de 9670 locuitori, din care 1130 locuitori erau înregistraţi în Căpeni, 893 în Racoşul de Sus, 775 în Biborţeni, 512 în Micloşoara şi 446 în Bodoş.

  Din punct de vedere etnic, populaţia avea următoarea structură: 3,11% români, 96,08% maghiari, 0,87% rromi, 0,10% germani, 0,05% alte naţionalităţi. Oraşul Baraolt cu localităţile aparţinătoare deţin un rol important şi din punctul de vedere al culturii, al istoriei culturii si al educaţiei, în Baraolt există o tipografie, unde apar şi acum gazeta săptămânală „Erdovidek" şi revista periodică „Erdovideki Lapok". Până nu de mult, în oraşul Baraolt funcţionau un Casino, o Societate de Lectură şi un patinoar, iar Casa de Cultură a oraşului a fost gazda multor reprezentări de teatru. La Căpeni încă din anul 1880 funcţiona o Asociaţie culturală. Şcoala „Baroti Szabo Dâvid" este renumită în regiune. Regiunea are un potenţial turistic de excepţie. Fondul turistic natural este reprezentat de rezervaţiile paleontologice de la Bodoş, Biborţeni, Baraolt, Căpeni şi Micloşoara, de izvoarele de apă minerală, de fauna şi flora cu relicte ca Lilium marta-gon - crinul de pădure şi Cypripedium - papucul doamnei în Pădurea Mare şi nu în ultimul rând de frumuseţea peisajelor.

  Potenţialul turistic antropic este reprezentat de monumentele istorice şi de arhitectură dintre care amintim biserica fortificată romano-catolică şi capela din Baraolt, construite în stil baroc în anul 1755, biserica reformată din Biborţeni, care păstrează o frescă cu regele maghiar Szent Laszlo; biserica reformată din Căpeni cu tavanul casetat din 1767 şi castelul Kâlnokydin Micloşoara construit în stil renascentist-clasicist. Un alt obiectiv turistic important este „mormântul reginei Reka", soţia regelui Attila, care conform unei legende populare maghiare s-ar găsi sub o stâncă impunătoare din Racoşul de Sus, loc de peregrinare şi de aducere aminte pentru populaţia de etnie maghiară. Pensiunile si reţeaua de restaurante din Baraolt, Biborţeni şi Micloşoara, oferă turiştilor servicii de calitate, venind în întâmpinarea acestora cu oferte avantajoase şi produse culinare aparţinătoare bucătăriei tradiţionale. Reţeaua de poteci şi trasee turistice marcate oferă turiştilor posibilitatea de a cutreiera şi admira frumuseţile Ţinutului Păduros, vatră a istoriei si culturii secuieşti.


 

  Orașul Baraolt se află situat la nord-vestul județului Covasna, la limita de vest cujudețul Brașov, pe cursul pârâului cu același nume, în Depresiunea Baraolt, la o altitudine de de 460-500 m.

Baraoltul a fost menționat pentru prima dată în anul 1224. În perioada interbelică a fost reședința plășii Baraolt, în cadrul județului Trei Scaune. Descoperirile arheologice ne dovedesc faptul că zona a fost locuită încă din 'eneolitic și epoca bronzului.

  Pe teritoriul acestei localități s-au găsit mai multe fragmente ceramice și un buzdugan de piatră din epoca bronzului timpuriu. Pe malul stâng al pârâului Baraolt, în locul numit "Pădurea Mare", se află o stațiune locuită în mai multe perioade istorice: în epoca bronzului (culturile Wietenberg și Noua), în perioadahallstattiană, în epoca dacică și în epoca premedievală. În anul 1960, cu ocazia săpăturilor de atunci, pe malul stâng al pârâului Baraolt s-au descoperit 13 gropi datând din epoca bronzului târziu. De pe terasa "Vecer" provine o urnă datând din prima epocă a fierului. Localitatea Baraolt s-a dezvoltat începând cu anul 1839, datorită exploatării rezervelor de cărbune existente în subsolul acestei zone.

  Baraoltul devine oraș la începutul anului 1968. Importanța economică a acestei localități o constituie activitatea de exploatare și prelucrare a lemnului, industria textilă și de confecții, industria producătoare de materiale de construcții, industria alimentară prin procesarea cărnii și a laptelui, agricultura, morăritul, panificația precum și transporturile, comerțul și serviciile.

  Este axat pe obiecte din domeniul istoriei mineritului și breslelor,dar are și colecții de istorie locală. Deține și vase produse de glăjăriile din Ținutul Secuiesc și de olarilor din Bazinul Baraolt. Tot aici este expus și scheletul de mastodont, cu o vechime estimată de de trei milioane de ani, descoperit în cariera de lignit de la Racoșul de Sus.

Search

Language